Sebestyén István: Egy állam puccsra- érettségének 4 sarkalatos tényezője  

Azon hazafiak, akik figyelemmel kísérik a hazai és a nemzetközi politikai eseményeket, és a hazaiakat be tudjak ágyazni a geostratégiai folyamatokba, felismerik azt a periódust, amikor a belpolitikai folyamatok elérik azt a szintet, amikor a haza és a nemzet megmentése érdekében az államapparátusra, a politikai rendszerre és a politikusi osztályra csapást kell merni, új átmeneti kormányt kell alakítani, míg a következő 6 hónap alatt szabad választásokra kerülhet sor. 

 Azonban azok a személyek, akik világosan átlátják a helyzet halálos komolyságát kevesen vannak. 

Az ők véleményük, hogy már érett a helyzet egy államcsapás kivitelezésére, egyértelmű, de számos olyan a kormányzó párthoz tartozó személy van, akik azt mondjak, hogy semmilyen szükség államcsapásra, hisz minden a legnagyobb rendben van. 

Általában a kormányzó párt támogatói jóval többen vannak, mint azok a hazafiak, akik úgy látják, hogy akár egy államcsapással is, saját életüket, szabadságukat veszélyeztetve, de a politikai elitet el kell távolítani a hatalomból, vagyis a kormányt meg kell buktatni. 

Ezt az ellentmondást csakis tudományos megalapozottságú felmérésekkel lehet feloldani. 

A következőkben röviden vázolom, hogy melyek lennének ezek a felmérések, miként értékelnénk ki ezeket és miképp döntjük el végül is, hogy a helyzet puccsra érett vagy sem. 

 A következő 4 sarkalatos terület felmérése és ki értékelése elegendő információt fog nyújtani ahhoz, hogy meg állapíthassuk egyértelműen egy állam puccsra-érettségi fokát.

 1. Politikusok lojalitásának megállapítása.

 A lojalitás vizsgálatát azért tartom fontosnak, mert amennyiben egy parlamentben, ill. a politikai elitben túl sok a többes lojalitású politikus, akkor az őshonos lakosság érdekei elsikkadnak a politikusi lojalitások útvesztőiben, és az ország megérett a puccsra. Ezen felmérésnék az eredménye is része a puccsérettség megállapításának. 

A lojalitás vizsgálatát egy kérdéslistával végezzük el. Ahhoz, hogy a megfelelő kérdéseket írjuk össze a politikusok sarkalatos erényeit meg erénytelenségeit írtam össze, és az ezekhez rendelhető al-erényeket, meg al-erénytelenségeket. Az al-erények es az al-erénytelenségekhez tesszük fel a kérdéseket. Nemcsak a lojalitást vizsgáljuk ezzel a módszerrel, hanem az alkalmasságot is. A jegyekkel megválaszolt kérdéseket kiértékeljük. A kérdések súlyát (fontosságát) a kérdező biztos ismeri csak.

 2. A gazdaság stratégiai ágazatai:

A stratégiai ágazatok magyar kézben lévőeknek kell lenniük. Ez a másik módszer, ami fontos puccsérettségi eredményt hoz. Ez már több éve készen van. A számítások azonban hasra csapott eredmények, mivel a stratégiai ágazatok adatai nem publikusak. Szükségünk lenne a minisztériumi adatokra, hogy az eredmény hiteles legyen. Stratégiai ágazatoknak nevezem azokat, melyeket minden kormánynak kötelessége garantálnia, hogy a nemzet ne szenvedjen semmiben hiányt.

 Például:

Energia, élelmiszer- ellátás. Ezek alapvető stratégiai ágazatok. Itt is feloszthatjuk kardinális/sarkalatos, vagy másképp alapvető szükségleteket ellátó ágazatokra és ezekhez lehet rendelni al-stratégiai-ágazatokat. Gondolj arra, hogy a nemzeti-vagyont ki árusították: az egész élelmiszeripar haldoklik, fontos ágazatok egyáltalán nem léteznek, vagy külföldiek kezében van. Tehát az eredmény nagyon, vagy közepesen puccs érett, annak függvényében, hogy hányas súlyozott jegy lesz az eredmény. 

 3. Az állam területének elidegenítése

 Egy másik terület, amit újra kell írnom kissé, de 2015-ben egy hosszabb tanulmányt írtam a témában Hegemonikus Hibrid Háború (HHH) címmel. Itt a migrációval foglalkozom. Egy a Szentgalleni Egyetemen működő Gazdasági Biztonságpolitikai Intézeten keresztül megszereztem a "Migráció mint fegyver" c. tanulmányt, amit a Pentagon rendelt az egyik amerikai egyetemtől. Ezt végig kell olvassam és a HHH cikkemet ezzel kiegészítsem, amennyiben új elemeket fedezek fel benne. Ugyanis legalább Palesztina elidegenítése óta tudjuk, hogy más országok is ki lehetnek téve ennek a veszélynek. 

A haza elidegenítése nemhogy a parlamentre nem tartozik, hanem még népszavazásra sem. 

A hazáért életüket áldozó ősök nem szavazhatnak, márpedig nekik lenne a leghitelesebb a szavazatuk. Tehát ebben a témában nincs népszavazás! Ameddig egy elidegenített ország nemzetének egy fia is él a világon addig annak küzdenie kell ősei által rájuk hagyott területek visszaszerzéséért. A migrációnál rendkívül fontos különbséget tennie a migránsok kulturális távolságáról a befogadó ország őslakosságához képest. Teljesen idegen kultúrájú tömegek befogadása után a beolvasztásukhoz gyakran 500 év sem elegendő, habar egyes források szerint (svájci TV SF1 esti híradó) ez elegendő lenne. A tömeg száma is ebben az esetben rendkívül fontos: az összlakosságnak a 0,2% maximum. 

De meg mindig itt van a zsákbamacska:

 a népszaporulatuk lehet az őslakossághoz képest többszörös. Itt viszont még nem tudom, hogy miképp lehet kvantifikálni (MENNYISÉGESÍTENI) ezt a folyamatot. A ránkvándorlók mellett szükség van a régebben ránkvándoroltak és kulturális távolságuk miatt nem asszimilálódott etnikumokról. Szaporulatukat, amennyiben az őslakosok érdekeit alig képviselő kormányok mar több ciklus óta regnálnak, rejtett módon támogathatják. Ily módon elegendő egy generáció és a kultúralisan nem asszimilálható tömeg megsokszorozhatja a létszámát. 

Ez is egy orvgyilkossági kísérlet lehet az őslakós nemzet ellen. 

A végeredmény az is lehet, hogy az őslakós nemzet bizalma a kormányokban megcsappan, elszigetelve, magara hagyva és megfélemlítve érzik magukat a saját hazájukban, és tömegesen kezdenek kivándorolni. Az őshonos nemzet dereka, életereje megroppan. Egy másik veszély is leskelődhet az őshonos nemzetre. Ez nem egyéb, mint egy ránkvándorolt idegen kultúrájú tömeg, mely képes párhuzamos társadalmat szervezni és beépülni az őshonos nemzet állami intézményeibe első sorban, és másod sorban a politikába. Elfoglalja a kormányzati pozíciókat első menetben, majd egy második menetben mar a vezető kormányzati pozíciókat sajátítja ki. És mindeközben állandóan folyik a ködösítés, a parasztvakítás, az őshonos nemzet félrevezetése.

 Ezeket a folyamatokat még nehezebb mennyiséggé tenni. Ezert egy demográfiai kutató intézetben szervezendő kutatási programban dolgozó kutatók feladata lenne. Amennyiben egy országban a fentiekhez hasonló helyzet alakult ki, akkor ezen a területen is puccsra érett az állam, mely már nem az őshonos nemzet érdekeit képviseli. 

 4. Gazdasági - politikai - történelmi tényezők

A puccs-érettségnek vannak még gazdaság - politikai- történelmi megállapítási módszere is. Ez is már 2012-ben elkészült, mikor figyeltem a román vétópuccsot. Ez az Antonescu-Ponta pártkoalíció győzelme után elindított vétó-puccs. Ezt a témát is én dolgoztam fel előszór, mivel a vétó-puccsal senki sem foglalkozott eddig. A vétó-puccs abban rejlik, hogy először el kell érni a 2/3-os parlamenti többséget. 

Ezután ennek birtokában elkezded a köztársasági elnököt, alkotmány bírákat, a bíróságot, stb. a saját, megbízható emberekre lecserélni. A románok abban tévedtek, hogy a folyamatot túlságosan felgyorsították és Basescu, akit a nép közvetlenül választott, sikoltásai Brüsszelig jutottak, meg Washingtonig. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor, ugyanezt a folyamatot lassan vitte végbe és minduntalan a Fidesz 2/3-os választási győzelmére hivatkozva. Ettől függetlenül Orbán szintén vétó puccsot hajtott végre, csak ügyelt, amennyire tudott, hogy ne létpje át a libsi-világ ingerküszöbét! 

 Tehát ez is a puccsérettség egyik felmérési területe, és az Orbán rendszer szinte követeli, hogy legyenek eltakarítva a hatalom közeléből is, és felelősségre vonva, vagyon elkobzás pedig beleértve hozzátartozóit is.

 Összegzés 

 Amennyiben a fentebb felsorolt 4 sarkalatos puccsérettségi tényezőből legalább 3 a kötelező puccs meg szervezését és kivitelezését eredményezi, akkor feltétlenül a puccs megszervezésére kell koncentrálni. 

 Amennyiben a fentiek mindegyikénél mennyiséggé tett adatok az eredmények, pl. súlyozott jegyek az 1-10-es skálán, akkor 8-as jegyen felüli eredmény esetében feltétlenül, és késlekedés nélkül ki kell vitelezni az államcsapást. Másképp az őslakos nemzet sorsa kétségessé válik, és a palesztinok, vagy az amerikai indiánok sorsa vár rájuk. 

Dr. Ing. Sebestyén Teleki István,

 Zürich 2019 március 22.