Óraátállítás 2019

2019 március 31 hajnali 2-ről 3-ra kell állítani az órákat. (veszítünk egy órát)

Az óraátállítás első kipróbálása 1916-ból Amerikában történt meg próba jelleggel pár évig. Európában Franciák alkalmazták először az óraátállítást még 1976- ban. 

Az energia hiány és a spórolás lehetősége miatt terjedt el.

Magyarországon 1980-ban került bevezetésre, előtte is működött rövid időszakokban. A megváltozott fogyasztás miatt ma már nem jelent takarékosságot ez a módszer.
Az óraátállítást 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna is eltörölte, így náluk a nyári időszámítás marad érvényben. 

Jelenleg 1996-os kormány rendelet szabályozza az óra átállítást.

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. A téli időszámítás október utolsó vasárnapjától március első vasárnapjáig tart. Így a legjobban igazodik az emberek szükségleteihez, hiszen teljesen mindegy hogy épp mennyi időt mutat az óra a nap mozgása nem fog ahhoz igazodni.

Döntött ez Európai Parlament, eltörlik az óraátállítást.

410 szavazattal, 192 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett a Parlament döntött, eltörlik az óraátállítást. A korábbi 2019-es kezdődátum helyett azonban csak 2021-től. A tagállamok maguk dönthetik el, melyik időzónába kívánnak tartozni.

Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, áll a parlamenti állásfoglalásban. 

A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.

Tavaly egy európai konzultáció is indult az óraátállítás eltörlésével kapcsolatos kérdésben, a válaszadó 4,6 millió ember 80 százaléka támogatta az eltörlését.

Életvitelünkre és egészségi állapotunkra egyaránt kihatással van a nyári és téli időszámítás váltakozása. 

Akár csak az évszakok, úgy a napszakok is hatnak szervezetünk életfolyamataira, így az óraátállítás eredményeként hirtelen fellépő időeltolódás felborítja bioritmusunkat. A biológiai óránk a nappalok és éjszakák váltakozásához igazítva irányítja többek között a gének működését, a hormonok termelődését, de hatással van az anyagcsere folyamatainak időzítésére, a kardiovaszkuláris rendszerre, valamint szervezetünk védekezőképességére, továbbá pszichés állapotunk mellett nem utolsó sorban a kreativitásunkra is.

Nem véletlen, hogy a tapasztalatok azt mutatják, az óra áttekerését követő napokban több közúti baleset és szívinfarktus történik.

A gyermek szervezete nem foglalkozik az óraátállítással, hanem tartja az ő biológiai óráját.

Nem a gyermek szervezetét viseli meg az átállás, hanem a család életét. A gyerek nem fog egy órával tovább aludni, hanem abban az időben akar felkelni és lefeküdni, enni, amikor szokott.

A kisiskolás gyermek szervezete nem áll át parancsszóra.