1947.02.10. Magyarország aláírja a párizsi békeszerződést, amely visszaállítja az ország trianoni határait.

1947. február 10-én írták alá Párizsban a második világháborút lezáró békeszerződést Magyarországgal, valamint Bulgáriával, Finnországgal, Olaszországgal és Romániával.

Területi rendelkezések:

 Visszaálltak a trianoni békeszerződésben kijelölt határok, kis módosítással. Csehszlovákia öt Pozsony-környéki falura tartott igényt. Ebből három falut kapott meg Oroszvár, Horvátjárfalu, Dunacsún. 1946. február 27-én Magyarország és Csehszlovákia lakosságcserére vonatkozó szerződést kötött, ezt az 1947. évi XVIII. törvény hirdette ki. A lakosságcsere a magyarországi szlovákok számára önkéntes, a szlovákiai magyarok számára azonban kötelező jellegű volt.

 Politikai rendelkezések:

 Magyarország köteles tiszteletben tartani az emberi jogokat. Feladatként tűzte ki a szerződés Magyarország számára a fasisztaszervezetek betiltását és feloszlatását.

Háborús bűnösök felelősségre vonása: 

Sor került a népbíróságok felállítására, melynek következtében eddig soha nem látott felelősségre vonások kezdődtek. Nem kímélték az államférfiakat sem, példásul Bárdossy, Imrédy és Szálasi ügyében is a népbíróság mondta ki a halálos ítéletet. Emellett kiadatásokra is sor került (pl.: Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök Jugoszláviának történő kiadatása, majd kivégzése).

Fegyveres erők: 

E tekintetben a párizsi békeszerződés engedékenyebb Trianonhoz képest. A hadsereg létszámát 65 ezer főben maximálták, de nem tiltották be a sorkatonaságot. A légierő 5 ezer főt számlálhatott, illetve 70 repülőgépet tarthatott. Magyarország rendelkezhetett nehézfegyverzettel, de atomfegyver gyártása, illetve megszerzése tilos volt. A szerződés rendelkezett továbbá arról, hogy a szövetséges erők 90 napon belül kötelesek elhagyni az országot, ez alól azonban kivételt képezett az a szovjet fegyveres erő, mely az ausztriai megszállási zóna fenntartásához elengedhetetlen volt.

Jóvátétel: 

300 millió dollár fizetésére kötelezett a szerződés, ebből 200 millió a Szovjetuniónak, 70 millió Jugoszláviának és 30 millió Csehszlovákiának járt. Emellett felállították az erőszakos szerzés vélelmét, melynek értelmében a Magyarországon található szövetséges tárgyak erőszakkal kerültek az ország területére. Ez egy megdönthető vélelem volt, melynek ellenkezőjét természetesen Magyarországnak kellett bizonyítania.

A Párizsi békeszerződés a Dunával nem foglalkozott, arról külön egyezmény született 1948-ban, Belgrádban.

A Párizsi békeszerződés Trianonhoz képest sokkal rövidebb és tömörebb volt. Emellett különbség még, hogy a párizsi szerződés nem rendelkezett az ENSZ-ről, csupán utalást tett arra nézve, hogy az ENSZ támogatni fogja Magyarország felvételét.

A magyar békekötés ügye teljesen alárendelődött az olasz, román és bolgár békefeltételek kidolgozásának.

 A Magyarországgal kapcsolatban született döntésekben a Szovjetuniónak volt meghatározó szava, és Moszkva lényegében a trianoni békeszerződés szerinti, a bécsi döntések előtti határok visszaállítását akarta. 

A magyar álláspont nem érvényesült a magyar-csehszlovák, magyar-román határkiigazítási vitákban, és sikertelenek maradtak az elcsatolt területeken élő magyarok kollektív kisebbségi jogainak biztosítása érdekében tett diplomáciai lépések is. 

(A hátrányos magyar tárgyalási pozícióban nem kis szerepet játszott a kiugrási kísérlet kudarca, illetve az emigráns kormány hiánya.)

 A békekonferencia ajánlásait a Külügyminiszterek Tanácsa november 4. és december 12. között New Yorkban véglegesítette. A békeszerződéseket Bulgária, Finnország, Magyarország, Olaszország és Románia egyszerre, 1947. február 10-én írta alá Párizsban, s az okiratok 1947. szeptember 15-én léptek hatályba.

 A magyar békeszerződés nyolc részben összesen 42 cikket tartalmazott, hat melléklettel kiegészítve. A bevezető megállapította, hogy Magyarország "a háborúért a felelősség ráeső részét viseli", de a Magyarországgal hadban állott összes "Egyesült Nemzetek" nevében tekintetbe vették, hogy "Magyarország 1944. december 28-án megszakította kapcsolatait Németországgal, Németországnak hadat üzent, és 1945. január 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával". Magyarország határait az 1938. január 1-jei helyzetnek (vagyis a trianoni békediktátumnak) megfelelően állapították meg. 

 Ekkor az ország már túl volt a "kékcédulás", a Magyar Kommunista Párt által szervezett csalásoktól hírhedtté vált választásokon, így a megszűnő kommunista vezetésű kormánynak adta át a hatalmat. Magyarországon minden szempontból új korszak kezdődött.