1886. december 26., Murga megszületett Gömbös Gyula

Szálasi börtönnaplójában a következőket írja Gömbösről:

"A zsidóság mind olyan emberekkel végezteti ki a hungarizmust, akik megboldogult Gömbösnek voltak fõemberei. Gömbös ember-nem-ismeretét használják ki. Hiszen senki sem tagadhatja Gömbös jobboldaliságát, tehát elsõ munkatársai is azok kell legyenek. Még csak kifogást - sem lehet emelni ellenük - zsidó szemüveggel nézve a dolgot Polgárháború csendesebb formája lehetséges itt minálunk. Egészen elképesztõ az a vakmerõség, felelõtlenség, becstelenség, ahogyan ennek az országnak és népünknek sorsát intézik. Nem tudom elhinni, hogy ez igaz legyen. Mert ha így van: Bethlen-Eckhardt csoport uralja a helyzetet, ezeken keresztül pedig a szabadkõművesség és a zsidók."

Gömbös Gyula nevéhez fűződik a Magyar Országos Véderő Egyletet - MOVE. megalapítása.

1944. december 2-án, Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt. A fajvédők.

Régi emberek és pártok elavult programokkal és módszerekkel a nemzeti és keresztény erők ellenforradalmát elposványosították. Erőteljes nemzeti közvélemény helyett bizonytalanság és az erők szétzüllése jellemzi közéletünket. A gazdasági erők helyes és igazságos megosztása helyett a bankokrácia rémuralmát szenvedjük. A kormány kapkodó kormányzása lidércnyomásként üli meg a lelkeket. A kormány szolgalelkű külpolitikájával és rendszertelen belpolitikájával szemben ösztönösen érezzük, elméletből és gyakorlatból tudjuk, hogy a mi célkitűzéseink, elveink és igazságos módszereink teremthetik meg egyedül az új Magyarországot.

A fajvédők kecskeméti programja:

Akarjuk a magyar nép egyetemének öntudatra ébresztését és megerősítését, ismerje meg és becsülje meg önmagában a maga ősi gyökerű faji, erkölcsi, szellemi és testi erőit, fejlessze ki azokat a maguk teljességében és készüljön fel nagyszerű világtörténelmi küldetésére.

Akarjuk a szabad és egységes nemzeti társadalom szerves felépítését, a keresztény vallás örök életű erkölcsének és szellemének s a fajtestvéri köteléknek megszilárdításával, a magyart a magyartól elválasztó osztályellentétek tudatos lerombolásával: minden javaknak a szigorúan védett magántulajdon elve alapján, de az egyetemes nemzeti és faji érdekek szerint való arányos és igazságos megosztását, a termelőmunka megbecsülését és újjászervezését, a munka és a munkás erőteljes állami, társadalmi védelme, a nemzeti hivatásáról megfeledkezett nagy vagyon és kapitalizmus súlyos kinövéseinek megszüntetése, s a lelki-testi kiválóság szabad kibontakozásának biztosítása révén.

Akarjuk a lelkében-testében megerősített magyar nép politikai, gazdasági és művelődési felszabadítását, s ennek törvényhozási úton való azonnali biztosítását: a népies erőket elsorvasztó zsidóság által megszerzett minden földbirtoknak, ipari, kereskedelmi és banktőkének a zsidóság országos néparánya határáig való visszahódítását céltudatos, tervszerű törvényhozási, társadalmi és kormányzati munkával.

Akarjuk az újjászervezett nemzeti társadalomra, az ősi apostoli királyság, történelmi formájában, erős és független nemzeti állam szerves felépítését a lelki-testi kiválóság természetes kiválasztódásának és az egységes magyar nemzet akaratszabadságának elve szerint. Legyen a magyar állam csupán továbbfejlődési formája, öntudatos hatalmi szerve a magyar társadalomnak, hassa át mindkettőt ugyanaz az egységes nemzeti szellem, az állam biztosítása (sic) a népies erők szabad fejlődését, de törjön le minden tervet vagy megmozdulást, mely a nemzeti állam ellen készül, törje le elsősorban a kapitalizmusnak és az ezzel szövetkezett nemzetközi forradalmi erőknek nemzet- és keresztényellenes, az állam fölibe törekvő hatalmi túltengését.

Akarjuk Magyarország gazdasági életének agrár szellemben való újjászervezését; a népies gazdasági erőknek az állam céltudatos gondoskodása útján való kifejlesztését, szemben a gazdasági liberalizmussal, mely a tőkeérdeket mindenhatóvá tette és a gyengébbeket védtelenül kiszolgáltatta a gazdaságilag erőseknek.

Az ekként újjászervezett magyar nemzet számára politikailag független, területileg és gazdaságilag életképes Magyarországot.

Csak a magyar kérdés becsületes rendezése adhatja vissza Magyarországot világtörténelmi küldetésének, melyet a művelt népek társaságában ezer esztendőn keresztül mindenkor dicsőségesen töltött be.

Külpolitikánkban:

Az öncélú és cselekvőképes magyar külpolitikát, amely megvalósuláshoz segíti a politikailag és gazdaságilag független, életképes Magyarországot. E cél elérésére a szlávság túlsúlyra irányuló törekvésével szemben a velünk szoros érdekű nemzetekkel való szoros barátságot és együttműködést. A legélesebben elutasítunk magunktól minden, a volt osztrák-magyar monarchia vagy Duna-konföderáció létesítésére irányuló gondolatot, amely Magyarországot végeredményben szláv többségű államok befolyásának vetné alá és a magyar nemzeti akaratot többségi szóval teljesen elnémíthatná.

Követeljük a wilsoni elveket megcsúfoló és erőszakkal reánkkényszerített igazságtalan trianoni békeszerződés revízióját és szembehelyezkedünk minden politikával, mely a trianoni határok közé szorított életképtelen Magyarországot jelen helyzetébe megmerevíti.

A békeszerződés és kisebbségi szerződések becsületes végrehajtását a trianoni határokon túl élő magyar kisebbségek jogainak hatásos védelme és a katonai leszerelés általános és egyforma végrehajtása és ellenőrzése tekintetében.

Élesen elítéljük a jelenlegi kormányzati politikát, mely a Népszövetség egyoldalú, s a győzők hatalmi érdekeit részrehajlóan kiszolgáló eljárásával szemben a nemzeti szempontokat nemcsak hogy megvédelmezni, de kifejezésre juttatni sem képes.

Közgazdasági téren:

Követeljük az egész gazdasági életnek a nemzetfenntartó magyarság érdekei szerint és a nemzet agrárjellegének megfelelő gyökeres reformját: ezért követeljük az ingó tőkének, elsősorban pedig a pénznek és a hiteleszközöknek a nagybankok kirívóan faji önkényuralma alól való felszabadítását és követeljük, hogy minden 20.000- nél nem népesebb községben bankmonopóliummal ellátott községi takarékpénztár állíttassék fel, a 20.000- nél népesebb községekben pedig a betétgyűjtéssel foglalkozó összes pénzintézetek a törvényhozás által részletezendő szempontokból hatósági felügyelet alá helyeztessenek.

Követeljük a Nemzeti Bank alapszabályainak akként való megváltoztatását, hogy a Jegybank által kihelyezett hitelek összegének legalább 30 százaléka mindenkor a mezőgazdaságnak, 20 százaléka pedig a Budapesten kívül levő iparnak és kereskedelemnek jusson.

Követeljük az összes közszükségletet képező ipari tömegcikkek, a kisipar üzeméhez szükséges nyersanyagok, a mezőgazdasági termeléshez szükségelt tömegcikkek vámjának teljes eltörlését és a jelenlegi nemzetsorvasztó vámrendszerrel szemben egy olyan vámrendszer sürgős megvalósítását, amely élősdi ipari hitbizományok lelkiismeretlen tenyésztésével szemben a fogyasztók millióinak és a nemzeti termelés alappillérének a magyar mezőgazdaságnak érdekeit tartja szem előtt.

Követeljük, hogy azon vérlázító adózási aránytalanságok, melyek egyfelől főként a kisiparosok, a kisgazdák és a fixfizetésű egyének terhére, másfelől pedig a nagytőkések a nagyvállalkozók, a nagybankok és egyéb hasonló gazdasági tényezők javára fennállanak, haladéktalanul kiegyenlíttessenek, a közismert és botrányos adócsalások, adóalapeltitkolások és más adózási visszaélések pedig könyörtelen szigorral üldöztessenek, még pedig tekintet nélkül az érdekeltek társadalmi állására, előkelő összeköttetéseire és vagyoni viszonyaira.

Követeljük a földreform gyors, részrehajlatlan és lelkiismeretes végrehajtását, követeljük az erkölcsi és kulturális testületek, úgyszintén a történelmi középosztály birtokállományának fokozott védelmét, követeljük az összes idegen kézen levő nagybirtokok megváltását, követeljük az ezer holdnál nagyobb terjedelmű hitbizományok megszüntetését és követeljük a magánbirtokoknál - az erdőterületek levonásával - a 15.000 holdas birtokmaximum törvénybeiktatását.

Követeljük a magyar faj gazdasági érdekeinek intézményes védelmét s ezért követeljük a magyar faj és a vele testvéri egyetértésben élő nemzetiségek rovására elhatalmasodott zsidóságnak nemzeti kisebbséggé való nyilvánítását: vagyis követeljük, hogy a zsidók törvényeink és hatóságaink által a jövőben mindenkor egy külön nemzeti kisebbség módjára akként kezeltessenek, hogy újabb gazdasági és társadalmi térfoglalás által a nemzet őslakóinak további kiszorítása, kifosztása és elsorvasztása megszűnjön.

Követeljük a zsidó bevándorlás törvényhozási tilalom folytán való gyökeres beszüntetését és minden nem magyar honos zsidónak haladéktalan kiutasítását.

Követeljük egy országos foglalkozási kataszter felállítását és egyúttal törvényes intézkedést arra nézve, hogy zsidók ezután sem az ipar, sem a kereskedelem, sem a szellemi foglalkozások terén újabb elhelyezkedésre mindaddig ne bocsáttassanak, amíg az általuk jelenleg elfoglalt helyek száma foglalkozási áganként és községenként a törvényhozás által megállapítandó határig le nem csökkent.

Közjogi téren:

követeljük a törvényhatóságok és községek életképes önkormányzatát, mely oknál fogva a törvényhatósági és községi tisztikarok államosítását és az állami felügyeleti jog további kiterjesztését ellenezzük: követeljük úgy a törvényhatóságok, valamint a községek pénzügyi életének olyan módon való törvényes megszervezését, hogy ezek gazdasági tekintetben önállóak és függetlenek legyenek.

Követeljük az állami központi (miniszteriális) igazgatásnak decentralizálását, az igazgatás lényeges egyszerűsítését és a pénzt, időt, munkaerőt fecsérlő bürokratikus rendszer sürgős megszüntetését.

Követeljük a bírói függetlenségnek fokozott mértékben leendő biztosítását és tiszteletbentartását, úgyszintén a kufár szellemnek úgy törvényeinkből, valamint az igazságszolgáltatásból leendő kipusztítását.

Követeljük a választójognak a nemzeti állam érdekei szerint való szabályozását a titkosság alapján.

Kultúrpolitikánkban:

követeljük a római katolikus egyház autonómiáját.

Követeljük a keresztény felekezetek békéjének és együttműködésének megvalósítását az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtását.

Követeljük a mai foltozgatás helyett iskolarendszerünknek a fajvédő gondolat és a múlténál határozottabb nemzeti szelem jegyében s az ország agrárius jellegének kidomborításával megvalósítandó gyökeres, átfogó és egységes újjászervezését; a mai puszta ismeretközvetítés mellett határozott jellemnevelést, a keresztény vallás erkölcsének és szellemének s a fajtestvéri együttérzésnek és kötelességnek az ifjú lélekbe való minél teljesebb beleplántálását.

Követeljük a céltudatosabb, szélesebb és teljesebb népnevelést s a kötelező ingyenes népoktatásnak a gyermek 14. életévéig való felemelését: a kötelező népoktatás utolsó négy esztendejében rendszeres mezőgazdasági, vagy ipari, kereskedelmi szakoktatást; a falusi és tanyai iskoláztatás nagyarányú kiépítését; egész népszak oktatásunknak, elsősorban mezőgazdasági népszak oktatásunknak korszerű reformját, a népiskolák, vagy szakiskolák mellett minden községben a birtok reformkapcsán szervezendő kis mintagazdaságok felállítását.

Követeljük az egységes nemzeti szellem biztosítására középiskoláinknak egységesítését a gyermek 14. életévéig, hogy így a középiskoláknak csak felsőbb négy osztályában váljon el a gimnázium a reálközépiskolától.

Követeljük a közoktatási numerus claususnak az összes főiskolákra és középfokú iskolákra leendő kiterjesztését és lelkiismeretes megtartását.

Követeljük az új nemzeti diákszellem jegyében főiskoláinkban az ifjúság autonóm szervezeteinek és gazdasági önsegélyt célzó intézményeinek további kiépítését és hathatós állami támogatását.

Követeljük egész iskolarendszerünkben a kisdedóvótól az egyetemekig a testnevelésnek a szellemi oktatással való egyenrangúsítását; egy nagyszabású testnevelési tervnek iskolarendszerünkbe való szerves beépítését; a mai végrehajtatlan testnevelési törvény megfelelő kiegészítését a minden magyar ifjúra és nőre 20-ik életévéig kötelező testnevelés elve alapján s e törvény sürgős és erélyes végrehajtását; a cserkészmozgalomnak az általános nevelési rendszerbe való szerves beillesztését és megfelelő állami támogatást.

Követeljük a nőnevelésnek korszerű újjászervezését, különösképpen a népnevelés területén, a női jellemnek és különleges gazdasági képességeknek a magyar nő nemzeti hivatásával összhangzatos kifejlesztésére.

Követeljük a magyar faji géniusz legfelsőbbrendű kivirágzásának, a magyar tehetségnek állami és társadalmi védelmét, szabad kibontakozásának biztosítását s e cél elérésére céltudatos fajvédő irodalom- és művészetpolitikát.

Követeljük fajvédő, nemzetnevelő és nemzetszervező társadalmi egyesületek szabad mozgásának és fejlődésének állami biztosítását és védelmét.

Szociálpolitikánkban

követeljük a közalkalmazottak fizetésének egy éven belül a békefizetések mértékére való felemelését; a közalkalmazottak szolgálati pragmaticája törvényhozási úton való sürgős megvalósítását, hogy nemzetünknek ez a nagyértékű az államot elsősorban reprezentáló rétege áthelyezés, előlépés és fegyelmi felelősség szempontjából minden politikai befolyástól mentesíttessék, a B-listára helyezendő közalkalmazottak kiválogatásának azok autonóm szervezeteire bízását.

Követeljük a magántisztviselők és munkaadóik jogviszonyának törvényes rendezését, a magántisztviselők autonóm szervezkedési jogának biztosítását s e szervezkedés állami felügyelet alá helyezését; a magántisztviselők nyugdíjintézetének felállítását a munkaadó terhére és pedig a köteles betegség és baleset ellen való, valamint a rokkantsági és aggkori biztosítás teljes keresztülvitelével.

Követeljük a szégyenletesen elhanyagolt hadirokkant-, hadiözvegy. És hadiárvaügy végleges törvényes rendezését, a meggyógyult vagy ellátott rokkantak kiselejtezése és a valóban ellátatlan rokkantak emberséges létminimumának biztosítása révén, mely nem lehet kisebb legénységi állományban havi 75 aranykoronánál, tiszti állományban 150 aranykoronánál; a hadirokkantak számára ingyenes gyógykezelés és kórházi kezelés törvényes biztosítását; minden köz- és magántisztviselői állá betöltésénél a hadirokkantak elsőbbségi igényének törvénybeiktatását; a birtokreform törvényében biztosított igényeiknek a végrehajtásnál való fokozott érvényrejuttatását; hadirokkant otthonok és hadirokkant műhelyek felállítását; a hadiváltság erélyes és hiánytalan végrehajtását s egy nagy hadirokkant alap létesítését.

Követeljük végül a hadirokkantaknak hatóságok és magánosok részéről kijáró különös tiszteletadásnak és megbecsülésnek törvénybeiktatását és szigorú megtorlást a rokkantakkal szemben elkövetett minden igazságtalanságra, méltánytalanságra és megbántásra.

Követeljük a vagyontalan főiskolai ifjúságnak megfelelő magánlakásokban és fokozott mértékben kiépítendő internátusokban való állami elhelyezését és a menzákon való teljes ellátását; a főiskolai ifjúság gazdasági önsegélyének megfelelő állami támogatását; a birtokreform keretein belül minden főiskola mellett egy nagy diáksporttelep és legalább részben az ifjúság által megművelendő diákgazdaság felállítását, hogy a magyar ifjúság a magyar föld ismeretében, szeretetében és megmunkálásában nőjjön fel.

Követeljük a gyári üzemben legalább egy évet dolgozó minden munkásnak arányos részesítését a tiszta nyereségben, befektetett munkájának tőkésítése alapján; az iparfelügyelet gyökeres törvényes reformját, az iparfelügyelők hatósági jogának és szociális felelősségének lényeges kibővítésével; a munkásbiztosítás gyökeres és átfogó törvényes reformját s abban a kevesebb adminisztráció és több segély elvének érvényrejuttatását, valamint a biztosítás kiterjesztését a rokkantságra és aggkorra; törvényhozási intézkedéssel munkásotthonoknak állami felügyelet és állami segítség mellett az ipari üzemek által való kötelező felállítását. Követeljük a munkásság teljes szervezkedési és munkaszabadságának törvényes biztosítását az állami rend keretein belül; a szakszervezeteknek biztosított nagy gazdasági mozgási szabadság mellett e szervezeteknek minden politikától és párttól való függetlenítését; a nemzeti és keresztény munkásmozgalmakkal szemben megnyilvánuló és a munkaszabadság elvét megcsúfoló szociáldemokrata szakszervezeti terrornak törvényes megakadályozását.

Követeljük a mezőgazdasági munkásság szociális érdekeinek és méltányos bérigényeinek fokozott állami védelemben való részesítését; az iparfelügyelet mintájára széles hatósági joggal rendelkező mezőgazdasági munkásfelügyelet felállítását; a mezőgazdasági munkásbiztosítás gyökeres törvényes reformját s abban a munkás és cseléd kötelező rokkantsági és aggkori biztosítását.

Követeljük gazdasági törvényeinknek, elsősorban a kereskedelmi törvénynek a modern magyar állam újonnan jelentkező szociális szükségletei és agrár jellege kellő figyelembe vételével megvalósítandó reformját; a büntetőtörvénykönyv megfelelő reformját s abban különösen a gazdasági jellegű s a dolgozók munkáját kizsákmányoló, egzisztenciáját és egészségét veszélyeztető bűncselekmények drákói megtorlását; minden szociális tendenciájú kormányzati rendelkezésnek szigorú büntető sanctióját, hogy a nemzet minden tagja érezze minden léptében az állam védő és gondoskodó kezét.

Követeljük a közegészségügy államosítását és a magyar nép egészséges fejlődését biztosító s a helyes decentralizáció elve szerint megvalósítandó újjászervezését.

Gömbös, nyilvánosan szakítva addigi politikai irányvonalával, 1928. szeptember elején feloszlatta az MNFP-t, és újra visszaült az Egységes Pártba.

Bár az MNFP ezzel megszűnt, a Fajvédő Párt maradéka más-más pártok színeiben, vagy párton kívüli fajvédőként, de tovább működött, több korábbi jelöltjük is indult későbbi választásokon. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt egyik prominens tagja volt az annak ideológiai alapját adó Fajvédő kiáltvány (1924).

Újjáalakítási kísérlet

2007 nyarán magukat nemzeti radikálisként definiálók egy csoportja egyesület formájában (Magyar Országos Véderő Egyesület) újjáalakította, s céljainak is jórészt ugyanazt jelölte meg, amit annak idején Gömbös Gyula illetve Bajcsy-Zsilinszky Endre kitűzött a szervezet elé. Az egyesület rövid időn belül kettészakadt, majd szétszéledt; egykori tagjai egy része Véderő néven katonai egyesületként működnek tovább.