A romák is tiltakoznak a túlóra törvény ellen

Magyarországon összesen 1633 cigánytelep van. Ezeken a telepeken 300 ezer ember él gyakorlatilag zéró munkaerőpiaci részvétellel.

A telepeket járva az a meglátásom, hogy az ott lakók kilátástalannak mondott helyzetét a következő tényezők okozzák:

1, nincs munkaszocializációjuk, vagyis generációk óta nem dolgoztak a felmenőik

2. nincs iskolájuk, sokszor valóban csak egy-két osztályt fejeztek be

3. életkörülményeik siralmasak, folyóvíz, öblítéses wc hiányában gondot okoz számukra az alapvető higiénia, illetve az egészség megőrzése

4. sok gyermekük van, akik rossz idő esetén már el sem indulnak az iskolába

5. nincs önbizalmuk, nem mernek elindulni, a falu határán kívül már nem szívesen vállalnak munkát.

A cigányság többségét leginkább közmunkaprogramban próbálják munkára bírni, ami statisztikákban lerontja a dolgozói szegénységre vonatkozó adatokat hiszen ez a megoldás nem mondható munkahely teremtésnek.

Az integrálásra fordított milliárdok sem segítették elő a cigányság felemelkedését, sőt inkább rontott rajta, mert elkezdődött a megélhetési gyermekvállalás. Ez a szociális hálón való megélés biztosította a megélhetésüket legtöbbjüknek.

(Ezt azért a tüntetésen való részvételkor érdemes lenne tényként kezelni.)

Rengeteg cigánytelepet jártam már végig az évek során. A kérdésemre feltett válaszra szinte mindenhol ugyan az volt a válasz.

Miért nem akarnak dolgozni a cigányok?

A legtöbbjük azért nem áll munkába, mert a felhalmozott tartozásukat elvinné a végrehajtás! Így nem, hogy aktív dolgozók lennének inkább a fekete munkát és a kisebb, de biztosabb pénzt választják.

(Tudomásom szerint a köz illetve a fekete munkában nincs túlóra.)

A Magyarországon élő cigányok száma lassan eléri a 900 ezret. Ebből a munkára bírható személyek száma jóval több, mint a cigányság 70%-a, beleértve a 18 éves korosztályt is, akik nem élnek a tovább tanulás és képzés lehetőségével.

A kormány töretlenül ontja a pénzt a felzárkóztatásra, mert míg 2018-ban plusz 140 millió forinttal támogatta, 2019-től pedig ötszázötvenmillió forinttal segíti a keresztény roma szakkollégiumok munkáját.

A tüntetésen részt vevő és a cigányságot képviselőknek azt javasolnám, hogy mielőtt kivonulnak tüntetni az előtt nem ártana tájékozódni a dolgok jelenlegi állásáról, mert a túlóratörvény nem érinti a cigányságot hiszen zömében nem is dolgoznak.

Aki tud, az dolgozhat, ha akar, a munka pedig helyreállítja az ember önbecsülését. Sokkal inkább emellett kellene fellépniük.

Ez valószínűleg áldásos hatással lehetne a jelentős mértékben megnövekedett bűnelkövetések visszaszorítására is.